Sziasztok!!!

Megjött az első fejezet a blogra:)Remélem tetszeni fog nektek és írtok kommenteket:))Mint már mondtam elfogadok negatív-pozitiv kommenteket is:))Jó olvassást !!Puszi:Torri....

Rosie szemszög:

Unatkozva kapcsolgattam a Tv.A 21.században élünk viszont a film írók esze nem mindig van a helyén!Komolyan kitalálhatnának valami eredeti történetet és nem az a nyálas szerelmes történetek lennének a befutok!Most őszintén veletek nem történt olyan hogy először néztetek meg egy filmet de előre megmondtátok mi lesz benne?Velem már megtörtént!Nem is egyszer és kicsit már unnom!Szeretnék magamnak tudni egy jó történetet amire az emberek azt mondják:Váoh!Elérhető a mai világban ez még?Szerintem nem!Én egy kisvárosi lány nem hiszek abban hogy eltudjam érni az álmaim.Csakhogy olyan nehéznek tűnik.Itt Hemberyben még hálózat sincs mindig.Csoda hogy a Tv működik!Ez egyszer-kétszer fordul elő a hónapban de a jó oldalát tekintve kevesebb a villany számla.Nem mintha másra nem menne el!Itt a tanyán elég sok a tenni való,volt úgy hogy egy percet sem tudtam piheni .Igazából ez tegnap volt így ma ellógom a napot.Hamar meguntam a tv-t igy inkább felvettem a kabátom meg a csizmám majd elmentem a lovamért az istállóba.Neki különleges vagy legalábbis érdekes története van.Elmesélem míg előkészítem a vágtára.Kiskoromban kint ültem a tetőn onnan néztem a csillagokat.Volt hogy egész éljelre kiszöktem volt hogy csak pár órára mentem ki.Nem tudom miért de a csillagok nagyon békésnek tűnek .Ha rossz közérzetem volt csak felnéztem az égre és mosoly kúszott a számra.Egyszer anya az utolsó életévében kiült mellém ,átölelt és mondott valamit a csillagok hullásáról:"Tudod drága Rosie,minden csillagnak megvan a maga jelképe !A csillagok a mieink mi pedig a csillagoké!"Máig nem jöttem rá a jelentésére!Mindenhogy próbálkoztam!Apánál is de ő mosolyogva annyit mondod :Majd ha eljön az ideje megérted!Egészen idáig nem jött el az ideje.Időkőben Csillag felkészülten meredt rám.Mosolyogva felpattantam majd örült vágtába kezdtem.Imádtam!Majdnem annyira mint a tetőn ülni esténként.Mikor a szél belekap a hajamba,mikor mellettem minden olyan gyorsan elrepül akár csak az emlékek.Az emlékek miket fájó de felemelt vállal viseltem.Például anya halála!Az éjjel mikor már nem ébredt fel többé!Szerencsére nem szenvedett csak elaludt.Többet nem is akartam tudni róla.Apa szembe nézet vele és azóta megváltozott!Én nem akarok kifordulni önmagamból!Ezért csak annyit tudtam hogy nem szenvedett sokat.Ennyi pont elég is volt!Kiértem a tisztásra.Leszálltam majd kikőtőtem Csillagot.

-Maradj itt!-mutattam rá szigorúan.Na nem mintha megértette volna.Magamon mosolyogva ültem le a fűben.Nem gondolkodtam csak csodálkoztam úgy mindenen.Legfőképp az életen.Megszületünk ,élünk,meghalunk!Ez egy körforgás.Nem mindenki jut el bizonyos pontokig.Valaki nem lesz beteg vagy nem lesz szegény.Van akinek sosem kell dolgozni vagy mondjuk van aki nem ismeri meg a szerelmet.Na ,tessék!Ez rám vall!19 évesen nem értem el semmit.Vagyis de letettem a vizsgám.Este mikor az első csillag megjelent kezdtem el készülődni.Amint haza értem és elvégeztem lovam mellett minden teendőt majd futottam a házba ennivalót és innivalót készítettem apának.Én nem voltam éhes így egy alma megevése után elmentem a végállomásomra.Mondtam már hogy gyönyörű a látvány?Mindent nem de sok dolgot lehet látni.Felérve intettem apámnak és Robnak a besegítőnek.Elhelyezkedtem aztán rájöttem milyen nap van!Agusztus 20 azaz csillag hullás!

Eleanor szemszög:

Vagy 10 perce várakoztunk szótlanul néha-néha mosolyogva a egymásra.Én már rég elvesztettem a türelmem Sophia meg a telefonját nyomkodta.Irigylem érte!Ha ez a nap nem az életemről szólna én is ugyan így tennék.Jaj,csak Paul tudjon mindent elintézni.Iszonyatos robbanás várható ha nem sikerül neki.Talán még a fiúk karierjébe is kerülhet!Nem ezt Paul nem engedné de mi lesz velem?Ha a képek kikerülnek ....

-10 perc múlva színpadra!-hallottam az egyik operatőr hangját.Sophiával egyszerre kaptuk az ajtó felé fejünket.Nem telt el sok idő már nyilt is az ajtó.Beléptek.Utoljára jött Ő!Nem nézett rám és nem is köszönt.Máskor ez rosszul esne de most elnézem neki.Nekem sincs jó kedvem.Fancsalian elforditottam a fejem így viszont a Sophiam párosba ütközött szemem amint nyalják -falják egymást.

-Eleanor!Louis!Gyertek utánam!-lépet be Paul majd el is tűnt.Hangja olyan semmit sejtető volt.Ez most jót vagy rosszat jelent nála?A hangos társaság elnémult.Kínos csend telepedet le közénk.Pillantásokat éreztem magamon.Összeszedve bátorságom elindultam.Nem nagyon érdekelt hogy Louis jön vagy marad-e .Nekem tudnom kellett!Nélküle vagy vele!Teljesen mindegy!

-Eleanor?-motyogta .Ha beszéltek volna nem hallanám de így tisztán hallottam.Mosolyogva megordultam.Louis előtem állt.

-Menjünk Tomlinson!Előbb túl leszünk rajta!

-Ne játsz jó kislányt!Legalább most ne!-gúnyosan felnevetett majd hozzá érve vállamhoz aprót lökött rajtam.Elindult én pedig utána.Igaza van most nem kell megjátszanom magam.Nem lát senki aki fontos lenne!Nincs itt se újságiró,semilyen kamera és még emberek sincsenek a kihalt folyóson.Nem kell megjátszanom hogy Louis Tomlinson barátnője vagyok!